szpirit

Az ősi vallások mind arról beszélnek, hogy az ember nem csupán test, hanem van egy halhatatlan része is. Ezt nevezik léleknek, szellemnek és tudatnak is, amely a testet elhagyja a halál idején, és örökké tovább él. A hindu és a buddhista tanítások azt mondják, hogy ez a halhatatlan részünk aztán újból testet tud ölteni a fizikai világba visszatérve.

A nyugati materialista redukcionista tudomány ezt évszázadokon át tagadta, azonban mindig voltak olyan tudósok is, akiket éppen a tudományos felfedezéseik vezettek el oda, hogy azt állítsák, hogy a testünkön túl van egy soha meg nem szűnő halhatatlan részünk.

Erre az álláspontra jutott Robert Lanza amerikai tudós is, aki a csillagász Bob Bermannal megteremtette a biocentrizmus elméletét. Az 1956-os születésű tudós szakterülete az őssejtkutatás, és számos tudományos könyvet és cikket jelentetett meg. A 2014-ben felkerült a Time magazin világ legbefolyásosabb emberei listájára.

Robert Lanza munkássága alapján semmiképpen sem mondható el az, hogy a tudományos ismeretek hiányai vezettek el oda, hogy azt állítsa, hogy az egyén két részből áll, tudatból és testből. Az egyén én-, avagy öntudatát, identitását (ki vagyok én?) az örökké élő tudata hordozza, és a  teste a fizikai burka.

Rávilágított arra több írásában is a kvantumfizika alapján, hogy a tudat nélkül nem képes létezni az anyagi világ, amely anélkül a valószínűség meghatározatlan állapotában van. A halál pillanatában a tudatunk nem tesz mást, mint elhagyja az anyagi burkát, és átlép egy másik dimenzióba. A biocentrizmus felfogása alapján az idős és tér a tudat eszközei arra, hogy mindent összetegyen.

A neves amerikai tudós könyvei és írásai egyelőre még nem érhetőek el magyar nyelven, de más nyelveken (angol, olasz, spanyol, stb.) nagyon sok anyag található tőle és róla az interneten.

A szakrális geometria az ősi tanítások napjainkban egyik jócskán elfelejtett, de igen csodálatos része. Az ókorban még nem váltak egymástól külön a tudományágak, hanem egységben szemlélték a világot. A mai európai kultúránk egyik alapja a görög filozófia, és ebben is jól megfért egymással egyenesen még a geometria és a pszichológia is.

A pitagoreusok és Platón szerint az univerzum és a testünk is az öt szabályos geometriai testből épül fel. Ezekhez a testekhez Platón a "Timaiosz" c. művében egy-egy elemet is kapcsol, amelyekhez az ókori kultúrától kezdve napjainkig érzelmi minőségek is társulnak.

Napjainkra az ókori görögök eme felismerése jórészt már csak az ezotéria területén maradt meg, mivel a mai  akadémikus mechanisztikus tudományos felfogás csupán azt hajlandó elfogadni a világból, ami leírható matematiakai, fizikai és kémiai képletekkel.

Az utóbbi évtizedekben megjelent éterfizikai irányzat azonban újból elkezdte vizsgálni a platóni öt test szerepét az univerzum felépítésében. Továbbá a neves amerikai atomfizikus Dr. Robert J. Moon szerint  minden atom tartalmazza a platóni testek geometriáját.

A tetraéder a tűz-elemnek felel meg, a kocka (hexaéder) a föld-elemnek, az oktaéder a levegő-elemnek, az ikozaéder a víz-elemnek, míg a dodekaéder az egész Univerzumnak. Ez az összes többi elemet is tartalmazza. Utóbbi Arisztotelész szerint valójában az éter-elem.

Mindegyik platóni test beírható gömbbe, és mindegyik egymásba is illeszkedik, valamint az élet virága szakrális geometriai alapmintázátba is. Platón szerint a tökéletességet jelentik ezek a testek, és csak az ideák tiszta világában manifesztálódnak a maguk teljességében.

A testünket is ezek a formák építik fel, mint egy csodálatos, a fizikai szemeink számára láthatatlan "élő mandala-szerkezetként". Így csupán a szemlélésük is pozitív információkat küld a szervezetünknek, és harmonizálja annak alapvető geometriai formáit.

A föld-elemhez a stabilitás kapcsolódik, míg a víz-elemhez a mozgást, az áramlást, a szabad önkifejezést és a kreativitást kapcsolják. A tűz-elem az egyéni életerő, a melegség, az öröm és az elfogadás szimbóluma. A levegő-elemhez a szeretetet, az együttérzést társítják, míg az éter-elem egységet teremt az univerzummal.