szpirit

A spirituális és misztikus tanoknak azt róják fel a materialisták, hogy olyan dolgokat állít, amelyek nem bizonyíthatóak tudományosan, és nem kézzel foghatóak. Ilyen pl. a szellemi fény érzékelése, amely egy spirituális gyakorlónak teljesen egyértelműen létező jelenség. De ilyen Isten, a tudat, a szubtilis testek, a csakrák, a finom energiák,  stb., érzékelése is. 

Az energiagyógyítás során például a gyógyító finom energiákat juttat a testbe, amelynek pozitív hatásai abban egyértelműen megnyilvánulnak. Vagyis a gyakorlatban visszaigazolódik a létezése, habár eredetileg átlagos látás számára és a mikroszkópok számára ez az energia nem érzékelhető. 

A tudomány sok képviselőjének ilyen jellegű kritikája után azt hihetnénk, hogy a tudomány csupa olyan jelenséget használ fel az elméletei során, amelyek egyértelműen megtapasztalhatóak, pl. láthatóak legalább mikroszkóppal. Azonban ez nem így van. A tudomány is tele van misztikus elemekkel, pl. a mindenki által ismert elektront még soha senki nem látta még tudományos eszközökkel sem. Csupán következtetnek a létezésére, azaz a fenti atommodell pusztán szemléltető eszköz, de még senki nem látta a valóságban.

Ezt Dr. Fred Alan Wolf kvantumfizikus fedte fel egy előadásában 2019. februárjában. A még soha senki által nem látott elektron azonban a kvantumfizika egyik alapvető eleme, és a róla szól tanok nélkül nem létezne egy sor mai modern technológiai eszköz, pl. a számítógép, a laptop, stb. Vagyis az elektron valójában Istenhez, a lélekhez, a szellemhez, a finom energiákhoz hasonló misztikus, azaz “láthatatlan” jelenség, és ismerete mégis tudományos ténynek számít.  

Az elektron azért láthatatlan még hatalmas nagyítású elektron mikroszkóp használatával is, mivel kiterjedése kisebb, mint a látható fény hullámhossza.  Ilyen értelemben azonban a szellemi fény, vagyis a tudat fénye is létezhet, ha az elektron létezik.  

A spirál a világ minden kultúrájában megtalálható, és számos szimbolikus jelentést kötnek hozzá. A spirális forma jelenti a halált és az újjászületést, a teremtést és az elmúlást. Ezt a jelentését a modern tudomány konkrétan is visszaigazolta. A kvantumrészecskék spirális formában jönnek létre és szűnnek meg.  

Amikor a spirál vonalát a belső középpontjából kifelé rajzoljuk, az isteni teremtést jelenti, míg az ellenkező irányban a visszatérést jelképezi az eredethez. Az óra mozgásával megegyező irányba forgó spirál azt jelenti, hogy létrejön valami a tudatban. Míg az óra mozgásával ellenkező irányba forgó spirál az én felé való visszavonulást jelzi, a belső világ felé fordulást.  

A középkorban a koporsókon és az oszlopfőkön többnyire a halhatatlanságot jelképezi, valamint azt, hogy a lélek tovább folytatja az útját. A spirál a görög ión oszlopfő fő motívuma is, és megtalálható a korinthoszi oszlopfőn is. A longobárd építészeti emlékek emlékeken is fontos díszítő minta. A kelták is széles körűen alkalmazták a spirál motívumot. 

A spirál a folyamatos fejlődés és növekedés jelképeke spirituális értelemben. Folyamatos úton vagyunk a belső központunk és a fény felé. A spirál középpontjában megtaláljuk a forráspontot, amelyből az életet adó energia ered. 

Az indiai tanításokban, jógában, meditációban és orvoslásban központi szerepet játszanak az. ún. csakrák, avagy forgó energiakerekek. Ezek az energiaközpontok, habár 7 a legismertebb közülük, a test minden részén megtalálhatóak. A csakrák a pránikus, avagy éteri testben helyezkednek el, és finom energiával, azaz pránával, vitális erővel látják el a fizikai testet.

A csakrákat, és az általuk közvetített energiát a jógázók és meditálók  jól érzékelik tudományos igazolás nélkül is, azonban napjainkban már a nyugati tudomány is kezdi felfedezni őket. A Nápolyi Egyetem egy 2013-as lézerfényről szóló kongresszusán nem egy spirituális tanító, vagy jógaoktató, hanem az egyetem kvantumoptika professzora tett említést  a csakrákról.

Enrico Santamato az indiai jógik által leírt csakrákkal indította az előadását, fénytölcséreknek nevezve azokat. Majd azt állította, hogy fényforgók valóban léteznek. Laboratóriumi körülmények között is elő lehet állítani általában véve elektromágneses örvényeket.

Az örvénylő fénynyalábokban a fénysugarak nem egyenes, hanem spirálos formában haladnak előre a nyaláb tengelye körül. Ezt a felfedezést technikai eszközökben is fel lehet használni, pl. a telekommunikációban az információ tárolására.

A legújabb térelméletek azt feltételezik, hogy a vákuum egy szuperfolyékony kvantumközeg,  amelyben a részecskék szuperfolyékony szimmetrikus örvények. A szuperfolyékonyság miatt ezeknek az energia tölcsérekenek az élete meghatározatlanul hosszú lehet.

Lehetséges, hogy az jógik ősidők óta ezt a szuperfolyékony közeget érzékelik akáshaként, avagy éter-elemként, amelyből az összes többi elem is létrejön a tanításuk szerint?

Idővel talán ezt is felfedezi a tudomány is. Egy biztos, a csakrák létezése immár tudományosan is értelmezhető. A csakrákat általában forgó energia köröknek nevezik, azonban a fenti fénytölcsér megnevezés alapján sokkal inkább spirális energiaformaként kell rájuk tekinteni, amelyek éteri energiával látják el a fizikai testet. 

Az angol nyelvű kristály meghatározásokban elterjedt az az állítás, hogy a “Krystallos” görög eredetű szó, amelyből a megnevezés ered, azt jelenti, hogy “megfagyott, megdermedt fény” (frozen light) . A görög szó jelent még az etimológiai magyarázat szerint jeget is, és a “kryos” fagy szó áll mögötte. Ez utóbbi pedig a “kreus” “megdermedni, megyfagyni, kérget alkotni” jelentésű tőből származik. 

A kristály, mint megszilárdult fény megfogalmazás, egy olyan honlapon is megtalálható, amely az IBM neves vezető kutatómérnökéhez, Marcel Vogelhez köthető. Már pedig Vogel nem akárki a kristály témában, hanem egy olyan tudós, aki többek között az első folyékony kristályos képernyőt hozta létre. Így illendő komolyan venni, hogy nem csupán valamiféle ezotérikus álmodozásról csupán van szó, hanem tudományos valóságról.

Az interneten kutakodva “crystalls frozen light” keresőszóval érdekes kutatási hírekre lehet találni, amely szintén azt mutatja, hogy a mai tudomány számára is valami különleges dologról van szó. Több kutatócsoport is kísérletezett a fény megszilárdításával, azaz kristályos állapotba hozásával. 2014. szeptemberében például a Princeton Egyetem fizikusai vittek fényt kristályszerű állapotba. 

Kristálymeditációkban is meg lehet tapasztalni ezt a jelenséget. És immár tudományos eszközök és műszerek is képesek erre. Habár a spirituális megtapasztalás a tudományos bizonyíték nélkül is érvényes a gyakorló számára, mindig nagyon érdekes a tudósok szempontjából is megpróbálni értelmezni a jelenséget.