szpirit

A kvarckristályok nagyon különleges belső szerkezettel rendelkeznek. 4 oxigén molekula tetraédert formál egy szilikon ion körül. Majd ezek az piramis formájú alapmodulok olyan szabályos spirálos szerkezetbe rendeződnek, amelyeket egy síkba levetítve egy csillag tetraédert, azaz egyiptomi merkabát kapunk. 

Marcel Vogel, a folyadékkristályos képernyők feltalálója, intelligens mátrixnak tekintette a kvarckristályokat a különleges struktúrájuk miatt. Ennek köszönhetően közismerten nagyon jó az információ tárolási képességük, de erősítésre is használják őket. Vogel a gyógyító hatásuk lehetőségit is kutatta saját laboratóriumot létrehozva, miután nyugdíjba ment az IBM-től, ahol vezető kutató mérnökként dolgozott.

Ezen kutatásai alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kvarckristály önmagában egy üres test, váz, amíg mi nem lépünk vele kölcsönhatásba. A mi energiánk által válik a kristály szerkezete elevenné. Ez a gondolatok (energia) transzferével jön létre. 

Marcel Vogel szerint a gondolatokat geometrikus minta formájában tartalmazza a tér, amely a teret rezgésre készteti. Ezek a rezgési mintázatok aztán hatnak a térben lévő anyagra is. Így a kristályok szerkezetére is hatást gyakorolnak a gondolataink. Ebből kifolyólag nem elegendő a kristályokat csupán vízzel lemosni, vagy kitenni a napfényre a megtisztításukhoz. 

A fentiek segítenek megérteni azt, hogy egyes híres drágakövek, mint pl. a kék Hope gyémánt, tragédiát okoztak a viselőinek. A kristályszerkezet magába szívott valamikor valamilyen nagyon rossz gondolati információt, azt letárolta, majd minden tulajdonosának lesugározta azt az energetikai mezőjével szoros kapcsolatba kerülve. A tiszta tudatosság azonban megment az ilyen ártalmas befolyásoktól. 

Az angol nyelvű kristály meghatározásokban elterjedt az az állítás, hogy a “Krystallos” görög eredetű szó, amelyből a megnevezés ered, azt jelenti, hogy “megfagyott, megdermedt fény” (frozen light) . A görög szó jelent még az etimológiai magyarázat szerint jeget is, és a “kryos” fagy szó áll mögötte. Ez utóbbi pedig a “kreus” “megdermedni, megyfagyni, kérget alkotni” jelentésű tőből származik. 

A kristály, mint megszilárdult fény megfogalmazás, egy olyan honlapon is megtalálható, amely az IBM neves vezető kutatómérnökéhez, Marcel Vogelhez köthető. Már pedig Vogel nem akárki a kristály témában, hanem egy olyan tudós, aki többek között az első folyékony kristályos képernyőt hozta létre. Így illendő komolyan venni, hogy nem csupán valamiféle ezotérikus álmodozásról csupán van szó, hanem tudományos valóságról.

Az interneten kutakodva “crystalls frozen light” keresőszóval érdekes kutatási hírekre lehet találni, amely szintén azt mutatja, hogy a mai tudomány számára is valami különleges dologról van szó. Több kutatócsoport is kísérletezett a fény megszilárdításával, azaz kristályos állapotba hozásával. 2014. szeptemberében például a Princeton Egyetem fizikusai vittek fényt kristályszerű állapotba. 

Kristálymeditációkban is meg lehet tapasztalni ezt a jelenséget. És immár tudományos eszközök és műszerek is képesek erre. Habár a spirituális megtapasztalás a tudományos bizonyíték nélkül is érvényes a gyakorló számára, mindig nagyon érdekes a tudósok szempontjából is megpróbálni értelmezni a jelenséget.