szpirit

A természetben több olyan alapvető formát találhatunk, amelyek meghatározzák a teremtmények felépítését a legkisebbektől a legnagyobbakig.  Ezek a szakrális geometria formák a teremtés nyelvezete. Az ősi kultúrákban felismerték, hogy bizonyos geometria formák és mintázatok univerzálisak, és az építészetben is ezeket az elveket alkalmazták.

Az egyik ilyen forma a kör, amely valójában a gömb kétdimenziós vetülete. Maga gömb az egység,  a teljesség és az integritás jelképe. Az atomok, a sejtek, a magok és a bolygók is mind gömb alakúak. A gömbnek minden pontja hasonló értékű, és mindegyik egyenlő távolságban helyezkedik el a középpontjától, amelyből ered.

A kör és a gömb középpontjában is ott a pont, amely végtelen, és minden formát magában hordoz. A pont túl van a téren és az időn, és minden belőle ered. A legnyilvánvalóbb módon a kör és a gömb esetében jelenik meg forráspontként, miközben minden más szabályos geometria forma is beleilleszkedik a körbe, illetve a gömbbe.   

A kör egyben a Nap szimbóluma is.  A kör közepén egy ponttal az asztrológiában a Nap jelképe, de ugyanezt a formáját használták az egyiptomiak is az írásrendszerükben a Nap jelölésére, amely egyben Rá napistent is  jelentette. 

A napkereszt, amely egy kör egy egyenlő szárú kereszttel benne, az egyik legősibb jelkép, és a pogány népek napszimbólumként használták. A szimbólum négy része a négy évszakot is jelöli, valamint az ellentétes polaritások egységét. A dupla napkereszt Jézus jelképe Megváltóként.

A mi nyugati kultúrában hírhedtté vált szvasztika is napszimbólum, amelyet ősidők óta használnak a hinduizmusban, a buddhizmusban és dzsainizmusban. A szvasztika középpontja a teremtő isteni elv jelképe. Míg maga  négy részre osztott kör a világciklus négy korát jelképezi, amely folyton ismétlődik.  

A lélek maga is egy pont, szanszkritül bindu, amely szellemi napként ragyog, amikor tiszta. 

A szakrális geometria egyik fő alakzata a spirál. Az univerzum minden szintjén visszaköszön a spirális forma a galaxisoktól kezdve a növényeken át az állatokig és a kristályokig, valamint az emberi testben is meghatározó szerepe van. A DNS és a fehérjék is spirális formát alkotnak, valamint a fülcsiga is. Továbbá a kvantumrészecskék spinje is spirálos mozgás.

A spirituális tanítások mindig is nagyon mély jelentéseket kapcsoltak a spirális formához. A kínai jin-jang is spirálként felismerve lehet igazából értelmezni a teremtés jelképeként.  Minden kultúrában megjelenik a spirál jelképe. Jelenti a szellemi fejlődést, az átalakulást, a teljességet, az isteni energiával való töltekezést, az élet forrásenergiáját, és így tovább. 

Az indiai jógában maga kundalini is egy energiaspirál, amely a gerinc körül felfelé haladva juttatja el az életenergiát minden csakrához és szervhez. Sőt maguk a csakrák is spirálos mozgást végző energiaörvények, amelyek a nullponti mezőből, vagy éteri mezőből transzformálják át az energiát az emberi testbe.

Az éter létezését a múlt század elején törölték a nyugati tudományból, mivel nem azt tudták bizonyítani. Az 1990-es évektől azonban megszületett a kvantumfizika alapján az éterfizika tudománya. Ennek volt egyik fő előfutára Nikolai Aleksandrovich Kozyrev orosz asztrofizikus. Kozyrev szerint minden anyagi test az éter óceánjába merül bele. Ez a mező spirálisan mozgó torziós energiával rendelkezik. 

Az interneten számos tanulmány található, amely a kvantumrészecskék spirálos természetével foglalkozik, amelyek az atomok és az anyagi világ építőelemei. Ezáltal érthetővé válik, hogy a spirális forma és mozgás valóban az élet alapját képezi.